A nagy kiadók így keresnek a streamből
2015 Május 22. (Péntek)

A Verge szerezte meg és szivárogtatta ki a Sony és a Spotify 2011-ben kötött szerződését. Ez azért nagy jelentőségű, mert a stream terjedésével egyre nagyobb a vita arról, hogy mennyit (szerintük: milyen keveset) kapnak a művészek a lejátszott dalaik után. Már eddig is sokan mondták azt, hogy valójában a kiadókat kellene hibáztatni a Spotify helyett, de eddig a részletek nem voltak ismertek.

Előleg

A 42 oldalas, két évre szóló, a harmadik évre való meghosszabbítást lehetővé tevő szerződésből a Verge több dolgot is kiemel. Az egyik az, hogy a Sony két évre 25 millió dollár (6,9 milliárd forint) előleget kapott 9+16 éves megosztásban; a harmadik évben opcionálisan még 17,5 milliót, összesen 42,5 milliót (11,8 milliárd forint). Az ún. legnagyobb kedvezményes elbánás záradék garantálja azt, hogy ha egy másik kiadóval a Spotify előnyösebb szerződést köt, akkor arányosan (a streamelt zenékből való részesedése alapján) a Sonynak járó kifizetés is emelkedik.

Nagy kérdés, hogy mi történt ezzel az előleggel. A Verge azt írja, hogy egy zeneipari forrás szerint “a kiadók rutinszerűen megtartják maguknak” az ilyen, tehát közvetlenül a zenék felhasználásához nem köthető összegeket. Azonban egy – önmeghatározása szerint a “művészek kizsákmányolása ellen”, “etikus és fenntartható internetért” küzdő – blog, a Trichordist szerint a Sony nagyságát, az ide tartozó zenészek népszerűségét tekintve egyáltalán nem tekinthető nagynak ez az előleg. Feltehető, hogy a streamelt számok utáni tényleges kifizetések meghaladták ezt, vagyis tényleg csak előlegről van szó, nem burkolt túlfizetésről – így a zenészek a streamek után nekik járó kifizetésekben megkapták az ebből rájuk jutó részt.

Fizetés a streamek után

A legérzékenyebb pont persze pont ez: hogy mennyi jár a kiadónak az egyes lejátszott dalok után. Itt egy olyan formulával dolgozik a szerződés, amely szerint kétféle opció közül a nagyobb összeg jár a Sonynak. Az egyik a reklám- és előfizetési bevételek 60 %-ából számítja ki a Sonyra eső részt az alapján, hogy az összes streamelt zenéből mekkora arány jogtulajdonosa a kiadó. A másik egy minimális, lejátszások után 0,00225 dolláros összeg (0,62 forint – ez 0,0025 dollárra emelkedik, ha a Spotify a kérdéses időszakban nem teljesíti a növekedési célját). Minden hónapban a kétféle módon kijött összeg közül a nagyobb jár a kiadónak.

A Spotify sokszor idézett közleményében azt állítja, hogy a jogtulajdonosoknak lejátszásonként kifizetett összeg 0,006 és 0,0084 dollár (1,65 és 2,32 forint) között van. Ez tehát jóval magasabb a szerződésben kikötött minimális díjnál. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a streamenkénti összeg szerintük “nem megfelelő mutatója annak, hogy milyen értéket képvisel a Spotify a zenészek számára”. Persze ezt a zenészek általában nem veszik komolyan.

Azt, hogy a kiadó a befolyt pénzből mennyit utal tovább a művészeknek, az egyedi szerződések szabályozzák. A Verge szerint itt nagyon nagy eltérések vannak: egyes, korábban született szerződések a CD-eladások utáni 15-20 %-ot kötik ki a stream után is; más, újabb vagy újratárgyalt szerződésekben ennél magasabb lehet az arány.

Ide tartozik az a hír is, amely az American Idolhoz kötődő 19 Recordings (amelyhez olyan, a tehetségkutatóban feltűnt sztárok tartoznak, mint pl. Kelly Clarkson, Carrie Underwood és Clay Aiken) beperelte a kiadványait több éven át terjesztő Sonyt. A 19 Recordings szerint a major a stream utáni jogdíjfizetést úgy számolta, hogy ezt sugárzásnak vette, és nem eladásnak vagy terjesztésnek – mert az előbbi lényegesen alacsonyabb jogdíjat eredményez. A jogi részletekről itt lehet olvasni.

Reklámhelyek

A Spotify-on megjelenő reklámokra vonatkozóan is van több, eddig nem ismert részlet a szerződésben. Egyrészt a Sony három év alatt 9 millió dollár értékű reklámhelyet kap meg ingyen (ráadásul ez a 9 millió a piaci ár alatt értendő), és további 15 millió dollárnyit vehet kedvezményes áron. A szerződés megengedi, hogy a kiadó ezeket a reklámhelyeket tovább értékesítse. Az nem derül ki a Verge írásából, hogy ez valóban megtörtént-e (azt sejteti a cikk, hogy ha igen, akkor feltehetően a bevételből semmit nem láttak a zenészek). Az említett Trichordist blognak gyanús, hogy a reklámhelyeket inkább zenészei promótálására használhatta a kiadó, amely nem érdekelt a reklámbizniszben.

Másik oldalon a szerződés megengedi, hogy a harmadik fél által értékesített reklámok bevételeiből a Spotify 15 %-ot úgy rakjon zsebre, hogy ezt nem kell a bruttó bevételei között feltüntetnie. Tekintve, hogy a reklámbevételek közismerten jócskán elmaradnak az előfizetői díjaktól, és azt sem tudni, hogy mekkora részüket értékesítette egy harmadik cég, itt nem feltétlenül az összeg nagysága a problémás, hanem az, hogy a Spotify mindig hangsúlyozza, mennyire átlátható – és közben erről a 15 %-ról soha nem szólt a nyilvánosság előtt. (Már amennyiben élt ezzel az opcióval: a szerződés csak megengedi ezt.)

Ne a Spotify-t hibáztassuk?

Hiába, hogy kiszivárgott egy eddig titkos, 42 oldalas dokumentum (a MusicAlly tippje szerint amúgy a Sony a Wikileaksre kikerült belső levelezésében találhatták, nem egy szivárogtatótól jött), számos részlet még így is tisztázatlan, illetve feltehetően az is marad, hiszen üzleti titok. Amit lehet tudni, azt a legtöbben úgy értékelik, ahogy a Verge cikkének végén az eMusic egykori vezetője: “mostantól a zenészeknek nem a Spotify-jal kell csatázniuk”. Vagy legalábbis nem csak azzal – teszi hozzá a cikk. Vagyis röviden: a major kiadók nagy pénzeket akasztanak a streamből, aztán ennek jó részét zsebre teszik, a zenészeknek pedig marad az apró.

Egyedül az említett blog képvisel ellenkező álláspontot, azt írva: remélik, hogy a szerződés most esedékes újratárgyalásánál nem lesz ilyen engedékeny a Sony. A MusicAlly-n köztes vélemény olvasható: az, hogy az eddig “fekete dobozként” ismeretlen kifizetések a Spotify és a Sony között nyilvánosságra kerültek, további kérdéseket vet fel, további vitákat fog szülni. Ezek talán fájdalmasak lesznek, de végső soron jót fognak tenni a zeneiparnak – írja a lap.

http://dalszerzo.hu/2015/05/20/kiszivargott-sony-spotify-szerzodes/