Válaszút elé érkezett a globális zeneipar
2015 Május 06. (Szerda)

A nemzetközi hanglemezipari szövetség (IFPI) minden év tavaszán kiadja az előző év digitális zeneipari fejleményeit elemző kiadványát, a Digital Music Reportot. A jelentés általában némileg optimistább hangvételű, mint ahogyan azt az adatok mutatják, azonban nagyon jól mutatja, milyen trendek jellemezték az adott évet a digitális zeneiparban, immáron a hivatalos adatokkal alátámasztva. A 2013-ra vonatkozó jelentés fókuszában a streaming szolgáltatások, az előző 2012-es évről szóló jelentés pedig a hosszú idő után növekedésnek indult zeneipari bevételeket emelte ki. A nemrég közzétett, 2014-es jelentés fő fókusza a streaming szolgáltatások által okozott zeneipari változások.

2013-hoz hasonlóan 2014-ben is igaz volt, hogy egyre diverzifikáltabban viselkednek a különböző régiók illetve a különböző szolgáltatástípusok. A digitális szegmens 6.9%-al növekedve elérte a 6.9 milliárd dolláros árbevételt, azonban ez nem volt képes ellensúlyozni a több területen bekövetkező csökkenést, így globálisan nézve a világ zeneipara 0.4%-al csökkent, a 2013-as 15 milliárd dollárhoz képest 14.97 milliárd dollár bevételt regisztrálva.

A fontosabb zenei piacok közöl az Egyesült Államok piaca kis mértékben, 2.1%-al nőni tudott, a japán piac a fizikai eladások meredek csökkenése miatt, még 2014-ben is 5.5%-al csökkent, míg a fizikai eladások által dominált német piac 1.9%-al tudott emelkedni.

Maga a digitális szegmens is inhomogén módon nőtt, hiszen míg a streaming szolgáltatásokból származó bevételek folytatva évek óta tartó menetelésüket 38%-al növekedtek, ( a 2013-as 16%-nál is meredekebben) addig az egyedi letöltésekből származó bevételek egyre meredekebben csökkentek, 2014-ben 8%-al.

A digitális zene, mint szolgáltatás csoport legjelentősebb problémája 2014-ben is nem hogy megmaradt, tovább erősödött. A streaming szolgáltatások népszerűségének és használóinak meredek emelkedése ellenére is ugyanis csak marginális részét teszik ki a zeneipari bevételeknek,sőt még a digitális zeneipari bevételeknek is.

A digitális bevételek legnagyobb hányada ugyanis továbbra is az a lá carte letöltésekből származik, a streaming szolgáltatásokból származó bevételek a digitális bevételek alig negyedét teszik ki.

Még aggasztóbb a kép, hogyha a felhasználók számát nézzük. A streaming szolgáltatások berkein belül az előfizetők száma jelentősen. 28 millióról 41 millióra nőtt. Érdemes azonban ezt a számot némileg árnyalni és kontextusba helyezni. A legnépszerűbb videómegosztó oldalnak, a Youtube-nak 1 milliárd aktív felhasználója van, a megtektintett videóklipeknek pedig mintegy 35-40%-a zenei videó, azaz a Youtube-ot mintegy 350 millióan használják ingyenes zenei tartalomelérésre. Még szomorúbb a kép, hogyha a vezető on-demand rádiót, a Pandora-t is ide vesszük, amelynek havi aktív felhasználószáma 80 millió körül mozog, létható, hogy a streaming szolgáltatásokért fizetők aránya az összes zenei tartalmakért érdeklődőknek csupán elenyésző hányada.

Hogyha a bevételek alakulását nézzük, akkor látható, hogy mind az előfizetéses streaming, mind a hirdetés alapú streaming szolgáltatások meredeken növekedne immáron 3-4 éve, és alapvetően hasonló tendenciát mutatnak. Volumenében az előfizetés alapú szolgáltatása bevételei gyakorlatilag a duplája a hirdetés alapú szolgáltatások bevételeinek, ( amelyek a teljes globális zeneipari bevételeknek csupán 4%-át teszik ki) érdemes ugyanakkor azt is látni, hogy amikor hirdetés alapú bevételekről beszélünk, az lényegében a Pandora bevételeit jelenti. A klasszikus streaming szolgáltatások hirdetési bevételei ugyanis jelenleg még elenyészőnek mondhatók, minden kísérlet ellenére…

A 2014-es trendek tehát lényegében a 2013-ban megismerteknek a folytatását jelentik. A streaming szolgáltatások használata meredeken emelkedik, ennek köszönhetően a digitális bevételek annak ellenére emelkednek, hogy az a lá carte letöltések egyre meredekebben csökkennek, miközben a fizikai eladások csökkenése sem állt meg.

A világ zeneipara előtt álló legnagyobb kérdés jelenleg tehát az, hogy az egyre népszerűbbé váló streaming szolgáltatások által biztosított kevesebb bevételt el tudja-e úgy osztani, hogy azzal mindenki jól járjon és hellyel-közzel elégedett legyen. A kiadók által egyre inkább sulykolt, ingyenesség korlátozása bizonyosan nem oldja meg ezt a problémát, ellenben alapjaiban rengetheti meg a streaming szolgáltatások által dominált digitális zenei ökoszisztémát.

Forrás:

http://muzzak.blog.hu/2015/05/05/valaszut_ele_erkezett_a_globalis_zeneipar